„Bátran mondhatjuk, hogy Tesla Közép-Európa géniusza, hiszen minden egyes közép-európai nép hozzátett valamit az életéhez és személyiségéhez” – fogalmaz a film egyik rendezője.
Amikor Nikola Tesla megszületett, fénycsóva jelent meg az égen egy hatalmas vihar közepette, mire a bába a következőt mondta: „Ez egy rossz ómen. Ő a sötétség gyermeke lesz.”
Tesla édesanyja azonban gondolkozás nélkül így felelt:
Nem. Ő a fény gyermeke lesz!”
A CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál versenyprogramjában debütál a világhírű feltaláló közép-európai és magyarországi életének soha el nem mesélt igaz története, a Nikola Tesla – A fény gyermeke című film.
Tesla nevét alighanem mindenki jól ismeri, kicsiktől a nagyokig, hiszen a világ egyik legjelentősebb és leghíresebb tudósa és feltalálója. Tevékenységét elsősorban az elektromosság, mágnesség és gépészet területén fejtette ki. Több fontos elméleti és gyakorlati részecskefizikai és gravitációs kutatáson kívül a nevéhez kötődik a többfázisú villamoshálózat, a váltakozóáramú motor, az energia vezeték nélküli továbbítása, az energiatakarékos világítás, a távirányítás, a nagyfrekvenciás elektroterápiás készülékek, a napenergia-erőmű és más megújuló energiaforrással működő berendezések, valamint a rádió feltalálása is.
Munkássága jelentősen hozzájárult a második ipari forradalomhoz,
és döntő mértékben meghatározza jelenkori gazdasági és társadalmi életünket.
Tesláról a szerbek, a horvátok, az amerikaiak, sőt még a szlovének is méltón emlékeznek meg, hiszen mindegyikük magáénak érzi a híres feltalálót. Azt azonban kevesen tudják, hogy Tesla életének volt egy jelentős magyarországi szakasza is, amely egészen eddig nem került feldolgozásra.
Miután Tesla édesapja 1879-ben meghalt, anyai nagybátyja, Paja Mandić segítette ki az anyagi gondokból, s összeköttetéseinek köszönhetően az ifjú feltaláló Budapesten megismerkedhetett Puskás Tivadarral.
1881-ben Pomázra költözött, hogy a Puskás Tivadar-féle American Telephone Companynek dolgozhasson.
Pomázi lakhatásáról anyai nagybátyja, Mandics Pál gondoskodott, aki a helyi földbirtokos család tagjának, Luppa Paulinának a férje volt. Szintén Mandics révén kapcsolódhatott be a telefonközpont munkájába. A budapesti telefonközpont átadásán, 1881-ben Tesla lett a cég főmérnöke. Ezután nem sokkal feltalált egy telefonkihangosítót, ami tulajdonképpen nem más, mint az első hangszóró.
Azt is kevesen tudják, hogy a budapesti Városligetben született az a felfedezés is, amely aztán megváltoztatta a világot.
Önéletrajzi írása szerint Tesla barátjával, Szigeti Antallal
éppen a Városligetben sétálgatott, amikor is egyszer csak sétapálcájával megrajzolta a porba a váltakozóáramú motor működését,
amelyen akkor már öt éve gondolkozott.
Miután 1882-ben Tesla Párizsba költözött, hogy Puskás Tivadar ajánlásával a Continental Edison Companynál dolgozhasson, 1883-ban a strassburgi kiküldetése alatt megépítette a Városligetben feltalált váltakozóáramú motorjának első kísérleti példányát, amelyre később 1888-ban kapott szabadalmat az USA-ban.
„Bátran mondhatjuk, hogy Tesla Közép-Európáé, hiszen mindenki adott egy picit neki, amelynek köszönhetően később azzá vált, akivé. Szerb, ortodox szülőktől, a mai Horvátország területén született, de az akkoriban ugye még a Habsburg Birodalom, azon belül is a Magyar Királyság történelmi területe volt. Eleinte horvát tanítói voltak, a tanulmányait Gospić-ban és Károlyvárosban kezdte meg, onnan Ausztriába, majd a szlovéniai Mariborba került, azután pedig Prágába, végül Puskás Tivadar hirdetését olvasva Budapestre ment” – sorolja Tesla életének közép-európai állomásait Takó Sándor, a film egyik rendezője.
Takó Sándor azt is elárulta lapunknak, hogy Tesla Szigeti Antalt tartotta az egyik legjobb barátjának. Mind a ketten Puskás Tivadar telefonközpontjában dolgoztak, és Szigeti Antal volt az, aki segített túljutni Teslának a depresszív időszakain. Köztudott ugyanis, hogy a feltalálónak több idegösszeroppanása is volt, ilyenkor általában nagyon maga alá került. Szigeti Antal a Városligetben való közös sétákkal és sporttal gyakorlatilag kiemelte Teslát a mélypontból.
„Összegezve tehát minden egyes közép-európai nép hozzátett valamit a híres feltaláló életéhez és személyiségéhez.
Fogalmazhatunk úgy, hogy Nikola Tesla Közép-Európa géniusza”
– mondja a társrendező, aki szerint mi, magyarok valamiért méltatlanul elfeledtük a híres feltaláló történetét. Érdekes tény, hogy Tesla önéletrajzi írása is csupán a tavalyi évben jelent megy magyarul.
„Valamiért úgy él bennünk, hogy Tesla személye egy szerb vagy horvát eldöntendő kérdés. Ráadásul – jellemzően pont az amerikai hatása miatt is – szinte mindig csak az amerikai időszakáról, életének azon mozzanatairól beszélünk. Ebben közrejátszik az is, hogy az Egyesült Államok a Tesla-mítoszt ügyesen saját maga köré építette. Nem is igazán készült film vagy könyv a feltaláló közép-európai időszakáról. E hiányt pótolandó készítettük el ezt filmet.
A mi történetünk ott ér véget, ahol a legtöbb Nikola Tesla-sztori elkezdődik”
– fejti ki Takó.
Az alkotók tehát már nem fókuszáltak a későbbi, amerikai évekre, úgy voltak vele, hogy azt már nagyon sokan elbeszélték. Inkább igyekeztek arra fektetni a hangsúlyt, ami mindezidáig nem volt elmesélve, így nem volt benne a köztudatban.
A Tesla-film a Nemzeti Filmintézet televíziós kollégiumának támogatásával készült. Egy kifejezetten kis költségvetésű produkcióról van szó, kiadásai nem érik el a 20 millió forintot. Ugyanakkor, mivel Tesla már csak a nevéből és életútjából adódóan is minden tekintetben alkalmas arra, hogy a világ összes pontján érdekes és izgalmas legyen az ő közép-európai élete is, így az alkotók azzal az igénnyel készítették el a filmet, hogy ennek eleget tegyenek.
Bejárták a főbb helyszíneket: forgattak a feltaláló szülőházában, Smiljanban, a horvátországi helyszíneken, ahol tanulmányait végezte, illetve minden közép-európai országban, ahol Tesla megfordult.
Fontos volt, hogy ez egy soknyelvű produkció legyen,
így mindenütt, ahová eljutottunk, törekedtünk arra, hogy legitim, hiteles szereplőket szólaltassunk meg. A filmen egyébként a történettel párhuzamosan végig vonul egy pszichológiai szál is – Kővári Zoltán neves szakpszichológus elemzi Tesla személyiségfejlődését” – magyarázza a rendező. A legendás feltalálónak ugyanis valóban nem volt könnyű élete: gyermekként egy lovas balesetben elveszítette a bátyját, egész életében mániás depresszióval küzdött, szerencsejáték-függő is volt, illetve majdnem belehalt a kolerába.
Ezeket egyébként mind leírja önéletrajzi szövegeiben. A film készítőinek remek elgondolása mentén a film gerincét Nikola Tesla saját elbeszélései adják,
tulajdonképpen maga Tesla a film legfőbb narrátora.
Az alkotók a feltaláló elbeszélései, a hozzáértő megszólalók és a pszichológusi szakvélemény mellett az utca emberét is megszólaltatták, nem utolsó sorban pedig a történetmesélés bizonyos részeihez kosztümös, vizuális montázsokat is forgattak. Mai szóval élve tehát a filmet tulajdonképpen kreatív dokumentumfilmként lehetne definiálni.
„Az utca embere jelenetek során nagyon érdekes dolgok születtek. Egészen sokan gondolták azt, hogy Nikola Tesla magyar volt.
Ausztriában például a világ legnagyobb természetességével állították emberek, hogy Tesla egyértelműen magyar volt”
– meséli lapunknak nevetve Takó Sándor, majd hozzáteszi: Tesla útlevelén egyébként valóban az állt, hogy az Osztrák-magyar Monarchia állampolgára.
A film a Csillagos Ötös film gyártásában készült, a Sparks ko-produkciójában, a Nemzeti Filmintézet és a magyar filmszakmai adókedvezmény támogatásával. Producere Takó Sándor, ko-producere Romwalter Judit. Nikola Teslát Jéger Zsombor színművész alakítja. Vezető konzultánsa Szepes András. Operatőre Magyari Zsolt. Vágója Roszik Gergely, zeneszerzője Farkas Dávid, Art directora Cserkuti Viola. Produkciós supervisora id. Takó Sándor. Visual art directora Luca Bernardi. A film forgatókönyvírója Bánovits Ottó, rendezői Bánovits Ottó és Takó Sándor.
A film vasárnap kerül bemutatásra a miskolci székhelyű CineFesten.
Nyitókép: szeged.hu
Az ember elengedheti Magyarországot, de Magyarország nem engedi el az embert – e szavak kíséretében vette át Robert Lantos, a Hunyadival nagy ismertséget szerző filmproducer a Magyar Filmakadémia életműdíját a Moz.Go – Magyar mozgókép fesztiválon, ahol életéről és munkásságáról beszélgettünk vele.
A Magyar Mozgókép Díjjal frissen kitüntetett Kriskó Ancsa smink- és maszkmesterrel beszélgettünk szakállakról, sebekről és arról, szabad-e megfiatalítani Táncsics Mihályt.
Az elismert kanadai sztárrendező legutóbbi három filmjét hazánkban forgatta. Sőt, a negyedik is itt készül.
Az erdőn akkor történhet az emberrel valami lényeges, ha felveszi a tempóját. Erről szól lényegében Végh Attila A belső őserdő című könyve.
A zsinórban háromszor olimpiai bajnok Kemény-legények meneteléséről szóló dokumentumfilmet két éve mutatták be, és a műfajban szinte példátlan, százezren felüli mozis nézőszámot hozott. Mostanra elkészült A nemzet aranyai hétrészes tévésorozat-verziója, amely messze többet ad szimpla újrahasznosításnál.
A magyar mozgóképnek nemcsak több mint egy évszázados múltja van, de sok műfajban egyre virágzóbb jelene is. Ezt ünneplik június 18-ától 21-éig Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban.
Technikai problémák miatt félbehagyták az Optimus gyártását, teljesen újratervezik a robot következő generációját – a leállás tehát valószínűleg csak átmeneti.
Pataky Attila, az Edda legendás frontembere durván nekiment Azahriahnak: szerinte a 23 éves énekes dalai a drog, az öngyilkosság és a morális leépülés kultuszát terjesztik. A rockzenész szerint Azahriah nemcsak ostobaságokat beszél, hanem veszélyt is jelent a fiatalokra nézve – és ha így folytatja, „büntetőjogi kategória lesz” a vége.
